Alapvetően nincs különbség az egyéni ügyvéd és az ügyvédi iroda között abból a szempontból, hogy mindkét formában lehet végezni ügyvédi tevékenységet. Léteznek egyéni ügyvédek, akiknek nagyobb létszámú irodája van több munkatárssal, ügyvédjelöltekkel és akár alkalmazott ügyvédekkel, ugyanakkor ügyvédi irodai formában is működnek egyszemélyes ügyvédi irodák, mint ahogy egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság is létezik. A nagyobb munkatársi létszám mindkét forma esetében jellemzően azt eredményezi, hogy szélesebb körű szakmai tudás és szakmai tapasztalat összpontosul egy helyen és ezáltal több szakterületen is nyújtanak megfelelő szakmai színvonalú ügyvédi szolgáltatást. A magyar nyelv érdekessége, hogy ügyvédi irodának nevezzük az egyéni ügyvéd munkavégzési helyéül szolgáló irodát is, így tehát az egyén ügyvéd is ügyvédi irodában dolgozik. Összességében megállapítható, hogy kiemelkedő szakmai tapasztalattal rendelkező ügyvéd dolgozhat tehát egyéni ügyvédként, illetve kisebb vagy akár nagyobb ügyvédi irodánál.

Az ügyvédi ellenjegyzés az ügyvédi tevékenység egyik kiemelkedő jogosítványa. Az ügyvédi tevékenységről szóló törvény alapján az ügyvéd az ellenjegyzéssel tanúsítja, hogy az okirat a jogszabályoknak megfelel, a felek nyilatkoztak arról, hogy az okiratban foglaltak megfelelnek az akaratuknak, az okiratban megjelölt felek, illetve az eljáró képviselőik azonosítását elvégezte és az okiratot a felek előtte írták alá vagy az okiraton szereplő aláírást előtte sajátjukként ismerték el. Az ügyvéd az ellenjegyzéssel egy teljes bizonyító erejű magánokiratot hoz létre, az ellenjegyzés az okiratok fokozott hitelességét szolgálja. Bizonyos ügykörök esetében jogszabály alapján kötelező az ügyvédi ellenjegyzés, ilyenek az ingatlanügyek és a cégügyek.

Az ügyvédi megbízási díj (munkadíj) szabad megállapodás tárgya, amely az ügy jellegére, összetettségére és az elvégzendő feladatok mennyiségére tekintettel kerül meghatározásra. Minden ügy egyedi, még a gyakrabban előforduló ügyeknek is megvan a sajátossága és minden ügy egyforma körültekintést és alapos munkavégzést igényel.

Többféle díjképzési módszer létezik, amelyek alapján az ügyvédi díjazás lehet egyösszegben meghatározott, azaz fix díjas, óradíj alapú, százalékos, sikerdíjas illetve ezek ötvözete. Az ügyvédi munkadíjak megítélésekor nem szabad megfeledkezni arról, hogy mire valakiből ügyvéd lesz, a középiskolai tanulmányok elvégzését követően legalább további 8 év tanulás áll mögötte, nem beszélve arról, aki még tovább bővítette tudását egy 2 éves szakjogász vagy más posztgraduális képzés, továbbá a nyelvismeretek elsajátítása során. Figyelemmel a folyamatosan változó jogszabályi környezetre, az ügyvédnek mindezek után is folytatnia kell az élethosszig tartó a tanulást a folyamatos szakmai továbbképzésekkel az ügyfelek biztonsága és a megfelelő felkészültség érdekében.

Cégek, de akár magánszemélyek között is előfordul, hogy több, egymással együttműködő ügyvéddel vagy ügyvédi irodával dolgoznak együtt, különösen hasznos és eredményes lehet ez az együttműködés, ha indokolt egy olyan szakértő igénybevétele, aki az adott szakterületet mélyrehatóan ismeri, kellően szerteágazó kapcsolatrendszerrel rendelkezik, illetve eredményei kimagaslóak